A rendszerváltás óta több ezer milliárd forint közpénzt kaptak a hazánkban működő pénzintézetek

Feltöltés időpontja: 2010. július 17. 11:33

Nem felel meg a valóságnak a pénzintézetek vezetőinek azon állítása, hogy az általuk irányított bankokat nem segítette meg a magyar állam. Szakértők szerint az elmúlt évtizedek banki konszolidációja a sokszorosába került annak a százhúszmilliárd forintnak, mint amennyit most a hitelintézetektől követel az állam. Néhány év alatt többszörösen megtérültek a pénzintézetek befektetései.

Nem állja meg a helyét a Magyar Nemzet szakértői szerint a bankok azon állítása, hogy a magyar állam nem segítette ki a pénzintézeteket, ezért a rájuk kivetett különadó igazságtalan. Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára a napokban a Duna Televízióban azt nyilatkozta, hogy bankadót olyan európai országokban vezetnének be, ahol az államnak jelentős összegekkel kellett kisegítenie a bankokat a válság kitörésekor. – Magyarországon ilyen segítségre nem volt szükség – jegyezte meg Nyers. Hozzátette: a hazai és a külföldi bankadótervek között öt-tizenötszörös a különbség, a magyarországi bankszektor kárára. Mint ismeretes, a kormány ebben az évben 200 milliárd forintos különadót vetne ki a pénzügyi szektorra, ebből a bankokra körülbelül 120 milliárd forint esne.

Szakértői vélemények szerint Nyers Rezső érvelése – enyhén szólva – „több sebből vérzik”. Varga István közgazdász lapunkban megjelent múlt hétvégi elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt húsz évben a kormányok hatalmas mértékű bankkonszolidációkat hajtottak végre, amelyek terheit még generációkon át viseli majd a magyar társadalom. Idén március végén a magyar hitelintézetek több mint 236 milliárd forintnyi úgynevezett konszolidációs államkötvényt birtokoltak. E kötvények lényegében olyan kötelezvények, amelyeknek a hozamát az államnak folyamatosan fizetnie kell. Varga István becslései szerint az utóbbi tíz évben – mai értéken számítva – évi 24 milliárd forintos terhet jelentett a magyar költségvetésnek a bankok konszolidációja. A szakember szerint csak az 1995-ös bankmentés 2000-2100 milliárd forintjába került az adófizetőknek mai értéken. Csak összehasonlításképpen: a különadó pénzintézetekre eső része idén 120 milliárd forintot tesz ki. Ez az összeg a jegybankban állomásoztatott banki pénzek kamata mögött is messze elmarad. Varga István arra figyelmeztetett, hogy ez év áprilisában a kötelező tartalékképzés miatt a Magyar Nemzeti Bankban tartott hitelintézeti pénzek mellett még 5149,6 milliárd forintot állomásoztattak a jegybankban a pénzintézetek. Ezen összeg éves kamata pedig 220 milliárd forintot tesz ki. A közgazdász szerint a magyar bankmentés nemcsak a konszolidációban, az elmúlt évek jogi szabályozásában is tetten érhető, hiszen az előző kormány válságkezelés címszó alatt törvénybe iktatta, hogy állami kötelezettséget vállal a bankrendszer stabilitásáért - olvasható az mno.hu-n.