2018. Június 19. Kedd  Gyárfás

18°C / 29°C

EUR: --- Ft GBP: --- Ft

Máig él a barackos Kecskemét-kép

„Homok aranya”, „barack lelke” vagy „ördög a malomban”? A szocialista korszak barackpálinkái nemcsak Magyarországon, hanemba keleti blokk minden országában népszerű italnak számítottak. De ezek országonként nagyon különböztek az alapanyagok minőségéből és az alkoholfok magasságából eredően. Szélsőségek mutatkoztak az NDK-ban előállított, alacsonyabb alkoholfokkal bíró „barack lelke” nevű, pálinkaszerű ital és a közel 60 fokos litván „ördög a malomban” jelzőt viselő nedű között, de egyik próbálkozás sem tudott versenyre kelni a kecskeméti „homok aranyával”, a kajszibarack-pálinkával.

Még akkor sem, ha minősége és egyedisége az 1948 előtti időszakban egészen más alapokon nyugodott. A háború előtt már nemzetközi ismertségnek örvendett a kecskeméti kajszibarack, a harmincas években Németország számított az egyik legnagyobb felvevőpiacának. A paraszti társadalom anyagi javainak „társadalmiasítása”, a földosztás, majd az államosítás viszont teljes mértékben átalakította a kecskeméti szeszipart, ami végül a Budapesti Likőripari Vállalat alá került besorolásra. A nagy múltú hírös rum- és likőrgyár felszerelései és a titkos recept is Budapestre került, amely egyértelmű minőségromlást eredményezett. A vállalati munkástanács elnöke szerint (1956-ban) a Kecskeméti Gyümölcsszeszipari Vállalat által korábban gyártott termékek exportjának csökkenése ennek a folyamatnak volt betudható. Egy nagyon fontos dolog mellett azonban nem szabad elmennünk. Az 1875 és 1896 között Kecskeméten bekövetkezett háromszoros barackfaállomány- gyarapítás következtében 1895-ben megközelítőleg 160 000 barackfa ontotta június közepétől egészen július végéig azt a barackot, amelynek legérettebb, legszebb darabjaiból készült először a barack cognac, majd a neves barackpálinka, hogy az eljuthasson Casablancatól Olaszországig. A minőség tehát a kiváló alapanyagon és az alapos válogatáson, az emberi kéz munkáján is múlott, azonban a fák kiöregedése és az export növekedése miatt az 1950-es évekre csak az úgynevezett visszáru-barackból készülhetett nagy mennyiségű pálinka, amely szintén befolyásolta a minőséget. Mindettől függetlenül a brand olyannyira megmaradt, hogy az 1950-es évek szövetkezeti mozgalmát követő gyors iparosítás termékei mellett (zománcfürdőkád-miniatúra, herendi porcelánból készült BARNEVÁL tyúk) a nemzeti színű abroncsokkal ellátott, kecskeméti barackpálinkával megtöltött hordót is magukkal vitték a KISZ kecskeméti fiataljai az 1957-ben Moszkvában megrendezett világifjúsági és diáktalálkozóra. „Követségbe menéskor…” tehát – fogalmaz Balázs Géza a pálinkafolklór kapcsán folytatott kutatása alapján. A magyar vendégszeretet égköve maradt tehát az idők alatt ez az eredendően kecskeméti csúcsteljesítmény, amely áldozata volt jogi csatározásoknak, ezt követően magához ragadta a kommunista hatalom, ennek ellenére máig él az 1932-re kialakult „barackos Kecskemét-kép”, amely alapján nemcsak városunkat, hanem hazánkat is azonosítják, talán egész Európában.

Élő adás