2021. November 30. Kedd  András, Andor

EUR: --- Ft GBP: --- Ft

A gyerekek érdekeit képviselik - mindenekfelett

Szociális és szocializációs problémák, krízishelyzetek, de bűncselekmények miatt is szorulhat egy-egy család a Családtámogató Szolgálat segítségére. Az intézmény munkáját általában csak azok ismerik, akik kapcsolatba kerülnek segítőikkel, sokan szégyenként élik meg ezt. Pedig a szolgálat céljánál nincs nemesebb: azért dolgoznak, hogy minden gyermek nyugodt, egészséges környezetben nőhessen fel. Sokrétű munkájukról Temesvári Ágnessel, a Családtámogató Szolgálat vezetőjével beszélgettünk.

– A Családtámogató Szolgálat az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága alá tartozik, önkormányzati fenntartásban működik. Három intézményegységet foglal magába: a Család-és Gyermekjóléti Szolgálatot, a Család- és Gyermekjóléti Központot, valamint a Támogató Szolgálatot. Ezek tartoznak az én irányításom alá – mutatja be az intézményt Ágnes. – Szolgáltatásainkat önkéntesen vehetik igénybe ügyfeleink. Egy felnőttnek csak tanácsokat adhatunk, az ő együttműködése önkéntes. 18 év alatt azonban a szülő felelőssége a gyerekről gondoskodni, ha pedig nem képes erre, akkor nekünk kell segítenünk ebben. A gyerekek védelme érdekében a hatóság által kötelezhetjük is erre a családokat.

– Milyen esetekben merülhet fel a gyanúja annak, hogy segítségre szorul egy-egy család?

– Amikor megszületik egy kisbaba, rögtön felvetődhet a kérdés, hogy hazaadható-e a kórházból, tudnak-e megfelelő körülményeket biztosítani számára. Azt is jelzik számunkra, hogyan viszonyul újszülött gyermekéhez az anyuka, ellátja-e megfelelően. De ha kiskorú az édesanya vagy nem tudni, ki az apa, a kórház akkor is felveszi velünk a kapcsolatot, mi pedig ellenőrizzük a családi körülményeket, és tájékoztatjuk a kórházat arról, hazaadható-e a kisbaba. Ha nincsenek meg ennek a feltételei, értesítjük a gyámhivatalt, ebben az esetben a kisbabák nevelőszülőhöz kerülnek. Bölcsődéből, óvodából is érkezhetnek jelzések elhanyagolás, veszélyeztető tényező, bántalmazás esetén. Értesítenek minket, ha koszosan, éhesen megy a kisgyerek, vagy bántalmazás nyomait fedezi fel a gondozó. Nagyobb korban feltűnő lehet a pedagógusoknak, ha nem visz magával ételt egy-egy gyerek, ha magába forduló, nem jár iskolába, de az is sokat elárul a család helyzetéről, hogy mennyire együttműködő a szülő, kifizetik-e a térítési díjat.

– Mi történik akkor, ha jelzés érkezik a szolgálathoz?

– Valójában mindenki része a jelzőrendszerünknek, a védőnőtől a pedagógusokon át egészen a szomszédokig. Ha pedig jelzés érkezik hozzánk, nekünk kötelességünk foglalkozni vele. A legrövidebb időn belül felvesszük a családdal a kapcsolatot. Általában két kollégánk bekopog hozzájuk, jobb esetben otthon is találjuk őket. Elmondjuk, miért jöttünk, átbeszéljük, mi is áll a probléma hétterében, és megkérdezzük, miben tudnánk segítséget nyújtani. Elsődleges célunk, hogy a gyerekeket a családjukban tartsuk. Ehhez fel kell mérnünk, hogy a szülő alkalmas-e arra, hogy nevelje gyermekét. Ha segítségre szorul ebben, felkínáljuk számára szolgáltatásainkat. Azt is meg kell állapítanunk az első találkozáskor, fenn áll-e olyan probléma, ami azonnali intézkedést kíván. Például egyszer a szomszédnak feltűnt, hogy már nem hallja sírni az újszülött kisbabát. Amikor kollégánk kiment, kiderült, hogy súlyosan alultáplált volt, már sírni se volt ereje. Mentő vitte el, így sikerült megmenteni az életét. Ha családon belüli bántalmazás gyanúja merül fel, ezt jelezzük a jegyző és a rendőrség felé is.

Fontos leszögeznem, hogy mi nem hatóság vagyunk, nem mi döntjük el, hogy bűncselekmény történt-e. Valójában egy első szűrőként funkcionálunk ezekben a helyzetekben.

– Milyen szolgáltatásokkal segítik a családokat abban, hogy megoldják problémáikat?

– Van felnőtt- és gyermekpszichológusunk is. Egy-egy krízis helyzetben, például válás esetén ugyanis a szülőnek is szüksége lehet arra, hogy feldolgozza a lelki traumát, így tovább tudjon lépni. Emellett jogi tanácsadásban is segíteni tudunk. Amikor a szülők nem tudnak megegyezni a gyermekelhelyezés ügyében, felajánljuk a mediáció, a közvetítés lehetőségét annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak. De elképzelhető mediáció szülő-gyerek, szülő-nagyszülő között is. Minden család életében előfordulhat, hogy megrokkan a szülők kapcsolata, ilyenkor egy külső segítő kilendítheti őket a mélypontról. Képzett családterapeutánk ingyenesen segíti klienseinket abban, hogy pozitív irányba lendüljön az életük. 2018-tól nyújtunk szociális diagnózis szolgáltatást is. Ha valaki úgy érzi, segítségre szorul, de nem tudja, kihez fordulhat, esetmenedzserünk szociális térképet készít, amelyből kiderül, milyen támogatói szolgáltatásokra jogosult.

– Szolgáltatásaik célja, hogy családban maradhassanak a gyerekek. Mikor van szükség mégis arra, hogy védelembe helyezzék, esetleg kiemeljék őket otthonukból?

– Ha azt látjuk, hogy olyan problémák vannak a család életében, ami a gyerek erkölcsi, fizikai, értelmi fejlődését gátolhatja, a szülő pedig nem együttműködő abban, hogy változtassunk ezen a helyzeten, hatósági intézkedésre is szükség lesz. Ilyenkor jön képbe a Család- és Gyermekjóléti Központ.

Ha ugyanis nem tudunk dűlőre jutni a családdal, összehívunk egy esetkonferenciát, amelyen részt vesz a gyermekkel kapcsolatban álló összes szakember is. Ők elmondják, hogy mit javasolnak, védelembe kell-e venni a gyermeket. Ez a gyámhivatal hatósági intézkedése, amikor nem emelik ki a gyereket a családból, a szülők szorosabb kontroll alatt nevelhetik tovább. Ilyenkor a szolgálat családsegítője és a központ munkatársa, az esetmenedzser gondozza tovább a családot, együttesen próbálják támogatni őket. Kapcsolatot tartanak az óvodával, iskolával, a háziorvossal is.

– Van, amikor pedig már nincs más út, mint elszakítani a gyermeket családjától.

– Amikor tarthatatlanná válik a helyzet, az szolgálja leginkább egy gyermek érdekét, ha kiemelik őt a családjából. Előfordul az is, hogy épp a szülő jelzi nekünk, hiába adtunk meg minden segítséget, kudarcot vallott, nem tud foglalkozni gyermekével. (Például, ha egy tinédzser lány állandóan megszökik a barátjához, a rendőrség hozza haza, a családja pedig nem tud hatni rá.) Ilyenkor a gyámhatóság intézkedik (szükség esetén rendőrökkel), kiemelik a gyermeket a családjából. Hasonló esetekben előfordult már, hogy sikerült pozitív változást elérni, a kiskorú élete pozitív irányba fejlődött, újra járt iskolába, szociális kapcsolatai újraéledtek. 12 éves korig nevelőszülőnél helyezik el a gyereket, a fölött pedig nevelőotthonokban. Sokszor csak azt látják belőlünk, hogy mi vagyunk azok, akik kiemelik a családjukból a gyereket, mi azonban a tortának csak egy szeletét képviseljük. Nagyon meg kell alapozni azt, hogy eljussunk idáig. Ha nagy a baj a család életében, és azt látjuk, hogy apuka és anyuka nem alkalmas a gyerek nevelésére (drog-alkoholfüggőség, bántalmazás, szexuális abúzus gyanúja merül fel), továbbítjuk ezt a hatóság irányába, ők döntenek arról, ki kell-e emelni a gyereket a családból. Mi csak egy láncszem vagyunk ebben a gépezetben.

– Van-e visszaút a családba?

– Természetesen, de ez sajnos nagyon ritka. A szülők a kiemelés időszakában esélyt kapnak arra, hogy újra felépítsék önmagukat. Ehhez persze együttműködőnek kell lenniük, pozitív irányba kell elindulniuk. Sajnos nagyon kis számban kerülnek haza a gyerekek, de az esélye minden családnak megvan arra, hogy bizonyítson. Ehhez mi kevesek vagyunk, az kell, hogy ők is akarják az együttműködést, a pozitív változást. – Krízishelyzetben találkoznak a családokkal. Hogy bírják lelkileg ezt a munkát segítőik? – Vannak, akik szívesen látják munkatársainkat, örömmel fogadják el a segítséget, mások ellenségként tekintenek rájuk. Hisz ki az, aki szereti, ha szembesítik a problémájával, gyengeségeivel? Sokszor elképzelhetetlen élethelyzetekkel találkoznak, a pozitív visszajelzés pedig nagyon kevés. Éppen ezért kevesen bírják tartósan ezt a munkát, nagyon magas a fluktuáció nálunk. Ezen a területen az empátia az elsődleges, de szükség van a jó kommunikációra, elsősorban pedig türelemre, türelemre és türelemre. Személyiségük a legfőbb munkaeszközük. Azt is meg kell tanulniuk a kollégáknak, hogy sosem a magunkéhoz kell hasonlítani a körülményeket. Mélyszegénységben élő családban is lehet jó helyen a gyerek. Azt kell felmérni, biztonsággal ott merjük-e hagyni családjában. Az a fontos, hogy tudjon a gyerek enni, ha hazaér, ha beteg, elvigyék orvoshoz, ha gyógyszer kell, váltsák ki, ha pedig megakadnak ebben, kérjenek segítséget tőlünk. Ha azt látjuk, hogy komoly probléma van, előfordul, hogy napjában többször is kimennek kollégáink, megnézik, kerül-e étel a hűtőbe, lesz-e mivel befűteni. Ezt sokszor zaklatásként élik meg a családok, pedig ilyenkor is egyedül a gyerek érdekeit tartjuk szem előtt.

– Többnyire rászoruló családok szorulnak segítségükre?

– Ügyfélkörünk nagyon színes, a mélyszegénységben élőktől a legmagasabb társadalmi rétegig sokféle család kerül a látókörünkbe. Sokan szégyenként élik meg, pedig mindenki kerülhet olyan krízishelyzetbe, hogy segítségre szorul. Előfordulhat például, hogy rossz társaságba keveredik egy-egy fiatal, esetleg drogozik is. Ilyenkor is segíthetünk, hisz jó kapcsolatban állunk a RÉV szakembereivel. Én nagyra tartom azokat az embereket, akik felmérve saját lehetőségeiket, segítséget kérnek, hagyják, hogy segítsünk. Ebben a kapcsolatban a kulcsszó: az együttműködés.

A szülőknek és nekünk is ugyanaz az érdekünk, szeretnénk a családokat egyben tartani, de sokkal könnyebb a munkánk, ha jó hangulatban tudunk együtt dolgozni.

– Jelenleg a Fecske utcán található a szolgálat és a központ is, hamarosan azonban új helyre, a Rudolf laktanyába költözik az intézmény. Mit nyernek az új épülettel?

– Jelenlegi körülményeink nem túl kedvezőek. Sok kollégánk dolgozik egy helyiségben, és az ügyfélfogadó irodáink sem a legideálisabbak. A Rudolf laktanya területén elkészült, minden igényt kielégítő új épületben azonban végre méltó körülmények között végezhetjük munkánkat, méltó körülmények között, gyerekbarát irodákban fogadhatjuk ügyfeleinket. Nagy izgalommal várjuk, hogy birtokba vehessük az új épületet, ahol barátságos környezetben biztosíthatjuk majd a kapcsolattartási ügyeletünket is, sőt egy kis játszótér is készült a kicsik számára. Többek között csoportfoglalkozások tartására is lehetőségünk nyílik, de rengeteg tervünk, ötletünk van arra, hogyan használjuk ki leginkább az épületben rejlő lehetőségeket. Addig is a Fecske utca 20. szám alatt várjuk mindazokat, akik bármilyen okból segítségre szorulnak. Készenléti szolgálatunk keretében a nap 24 órájában hívható 06-30/518-5126 normáldíjas telefonszámon is fogadjuk a megkereséseket. Így a nyitvatartási időnkön túl felmerülő krízishelyzetekben is gyors segítséget nyújtunk a bajba került családoknak.

Élő adás