2019. November 13. Szerda  Szilvia

EUR: --- Ft GBP: --- Ft

80 éve járt Kecskeméten a Szent Jobb

„Kilencszáz éves történelmi és vallási hagyomány, a nemzeti kegyelet és köztudat ereje hozott ide bennünket, nagy nemzeti ereklyénknek, apostoli Szent István királyunk Szent Jobbjának országjárása alkalmából.” – 1938. június 27-én, ezekkel a szavakkal köszöntötte Dr. Szabó Iván kormányfőtanácsos a Kecskemét városába érkezett nemzeti ereklyét és a vele együtt utazó kíséretet.

 

Fotók: Kecskeméti Katona József Múzeum ArchívumaFotók: Kecskeméti Katona József Múzeum Archívuma

 

A XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus és Szent István király halálának 900 éves jubileuma alkalmából rendezett országos megemlékezések egyik leglátványosabb, az ország minden pontján nagy tömegeket megmozgató eseménye „a Szent Jobb országjárása” volt. A nemzeti összetartozást és Szent István-i eszmeiséget is jól szimbolizáló, a Szent Jobbot szállító, kifejezetten erre az évfordulóra tervezett és gyártott „Aranyvonat” programjának huszonhatodik állomásaként Kecskemét szerepelt a menetrendben.

A város vezetősége 1938. június 11-én kapta meg a hivatalos értesítőt Zsembery Istvántól, az Actio Catholica országos alelnökétől, egyúttal az Eucharisztikus Ünnepségsorozat rendezőbizottságának elnökétől; ebben „felszólította” Dr. Nyúl Tóth Pál polgármester-helyettest, hogy mivel Kecskemét a hosszabb tartózkodású helyek közé tartozott, ezért a programtervezetet haladéktalanul küldje el számára az események zavartalan lefolyása biztosítékául. A hihetetlen összefogás és a gyors cselekvés eredményeként június 18-án visszaigazolásként a következőket írta a polgármester-helyettes: „… Az Aranyvonatot az állomáson ünnepélyesen fogadjuk, majd a Szent Jobbot körmenet kíséri be a városháza és a Nagytemplom mellett felállított díszemelvényre, ahol ünnepi beszéd és könyörgés lesz.”

A Kecskeméti Közlöny munkatársainak részletes beszámolója és a levéltári források történeti bizonyossága alapján idézhetőek fel a korabeli események, illetve a közhangulat: „Az ünnepi keret a szemtanúk megállapítása szerint nemcsak megütötte, de felül is múlta az ország többi részein rendezett ünnepségeket. Kecskemét kitett magáért. Impozáns fénnyel és pompával, soha nem látott tömegek, tízezrek vonultak fel. A pályaudvar oszlopcsarnok részét sötétzöld fenyők és tölgyfagallyak borították. Az emeletes épületek minden ablakában gyertyák égtek, és szebbnél-szebb virágok pompáztak. Az oszlopokon felváltva Magyarország és Kecskemét címerei, zászlók díszelegtek.”

A Dr. Nyúl Tóth Pál által, a sajtóban is közölt programtervezet szinte percre pontosan megvalósult. Az Actio Catholica előírása szerint, a menetrendben előre közölt 17 óra 32 perckor megérkező „dísz-szerelvényt” a katonazenekar a Himnuszt játszva fogadta. A díszes pompával és az Árpád-házi szentek arcképeivel díszített Szent Jobb-kocsi utasai között ott volt Mészáros János érseki helynök, a Szent Jobb őrzője, Czapik Gyula pápai prelátus, a főpapok és a Szent Jobb mellett piros-fehér palástú, fekete díszegyenruhás testőrök álltak. Kecskemét város előkelőségei közül megjelent a Szent Jobb fogadásánál Kovács Sándor pápai prelátus, apát-plébános, kiskunsági főesperes, Linka Ferenc főesperes, Dr. Kiss Endre főispán, Dr. Zsitvay Tibor titkos tanácsos, Dr. Nyúl Tóth Pál és Dr. Szabó Iván kormányfőtanácsos is.

A fogadási ceremóniát követőn a Nagykőrösi utcán ünnepélyes díszmenetben kísérték végig a Szent Jobbot az utca két oldalán elhelyezkedő sorfal között a városháza mellett felállított díszemelvényhez. A sorfalba álltak és menetben kísérték a kecskeméti díszmagyarba öltözött egyesületek, a különböző iskolák tanulói, tantestületei, a környező pusztai települések zarándok lelkületű lakosai. A Lajosmizsén, Kerekegyházán, Izsákon, Orgoványon, Koháryszentlőrincen, Szentkirályon és Lakitelken élők kipirult arccal, könnybe lábadt szemmel énekelték az Áldott Szent István, Isten hű szolgájakezdetű ősi egyházi éneket.

A Kossuth téren zajlott főispáni köszöntő, könyörgés és hosszas, menetrendben szabályozott hódolat, illetve a szentbeszédek után, 20 óra 17 perckor, lovasrendőri felvezetéssel és a karhatalom által biztosítva a Rákóczi úton, fényárban úszva, fegyelmezett menetben kísérte ki a meghatódott tömeg a pályaudvarra Szent István király méltóságos jobb kezét, hogy visszahelyezzék az „Aranyvonat” Szent Jobb-kocsijába. A megközelítőleg húszezer fős tömeg 21 óra előtt tíz perccel a vasútállomáson nézhette végig és halhatta a megafonon keresztül, ahogyan országalapító királyunk csodatevő keze elhagyta a várost.

A Közlöny munkatársa így jellemezte az indulás előtti utolsó pillanatokat: „A katonazenekar eljátssza az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga… kezdetű egyházi éneket. Közben elhelyezkedik a hatalmas üvegablakú kocsiban Mészáros János érseki helynök és a testőrök. Katonai vezényszavak hangzanak el, majd a Himnusz fenséges akkordját halljuk, s kigördül az „Aranyvonat” a nagyállomásról. Hosszan az emericanás ifjak fáklyafénye világít útjára… A kecskemétiek még másodpercekig álltak szoborrá merevülve, az ünnepélyes pillanat áhitatától átszellemülten. Érezték: közöttük lebeg Szent István szelleme. Az „Aranyvonatot” ezután elnyelte az est sűrűje…” Nagykőrös felé tartott.

Kecskemét percről percre

Élő adás