2019. Augusztus 19. Hétfő  Huba

EUR: --- Ft GBP: --- Ft

160 millió forintos botrány a Stádium utcában

160 milliós inkasszóval terhelték a kecskeméti Stádium utca egyik társasházának számláit, amely 168 lakást érint. A közösséget egy vállalkozó perelte be egyebek mellett azért, mert szerinte többlet költsége keletkezett egy plusz munka miatt. A közös képviselő szerint azonban az alapszerződés része volt az állítólagos pótmunka, így nem jogos a kivitelező kérése. A bíróság a kivitelező javára döntött, a társasház perújítást adott be. A lakók sem a per folyamatáról, sem pedig az adósságról nem tudtak semmit.

A Stádium utca 1-12 társasház lakói nagy bajba kerültek. 2010-ben egy pályázat során támogatást nyert a ház a Panelprogramban hőszigetelésre. Egy harmadrészt az állam, a másik harmadrészt az önkormányzat támogatta, a harmadik harmadot pedig önrészként fizették meg a lakók. Azonban a kivitelező csúszott az átadással, így a ház kötbért tartott vissza. A kivitelező eljárást indított. Jelenleg a lakástulajdonosoknak ingatlanonként 1 millió forintos adósságuk keletkezett, mivel a ház elveszítette a pert. Azonban sem az eljárás folyamatáról, sem pedig a gyorsan tornyosuló adósságról a lakók mit sem tudtak, azt mondták, hogy Hoffer Zoltán közös képviselő nem tájékoztatta őket a fejleményekről.

- Ha mi egy másik társunkkal, tulajdonostárssal nem megyünk be ehhez a kecskeméti ügyvédhez, hogy kérje meg az anyagot, akkor még a mai napig is abban élne itt 167 család, a Hoffer családot leszámítva, hogy minden rendben van, ki van fizetve a beruházó, megnyertük a pert. Mi ezt nem hagytuk annyiban, mindenkinek lefénymásoltuk, bedobtuk a papírt a 65 millió forintról. Akkor kinyílt a szeme a többi lakónak is- mesélte az egyik tulajdonos.

Úgy tudjuk, hogy amikor a tulajdonosok a perről érdeklődtek, Hoffer Zoltán válasza mindig az volt, hogy minden rendben van. Pedig közel sem volt így.

A május 31-ei közgyűlés volt az, amikor a tulajdonosok újra az ügy fejleményeiről kérdezték a közös képviselőt, de Hoffer Zoltán ismét nem adott érdemi választ. Ekkor a lakók leváltották őt. A képviselőváltáskor derült ki, hogy valójában mekkora a baj. A ház pert vesztett a szigetelő vállalkozó ellen.

- Amikor átvettük a társasház anyagát, akkor derült ki, hogy van egy ilyen felújítással kapcsolatos per. A társasházat képviselő ügyvéd hívott fel tudomást szerezve arról, hogy a közös képviselőt leváltották, hogy van egy ilyen folyamatban lévő per, amit visszamenőleg a bíróság január 21-i dátumra jogerősített. Még hozzá olyan okból, hogy a másodfokú eljárásra befizetett illeték az sajnos rossz helyre került megfizetésre - mesélte Léber György, az új közös képviselő.

De mi is történt pontosan 2010-ben? Miért keletkezett 160 millió forintos adóssága a háznak? A hőszigetelési munkálatokkal nem végzett a kivitelező időben, így nem tudta átadni a kész épületet.

- Az építkezés kezdete az június 10-re volt megjelölve. A kivitelező megadta azt, hogy szeptember 24-én az egyik épületet, a másik épületet pedig október 8-ig befejezi. Benne volt a szerződésben, amit nem én fogalmaztam, hanem ez egy keretszerződés volt. Minden pályázó társasháznak ez volt a keretszerződése. Hogyha bármelyik fél hibájából csúszik az építkezés, főleg a kivitelező hibájából, akkor naponta 300 ezer forintot nem lehet, kell felszámolni - mondta  Hoffer Zoltán.

A szerződés 15 napban maximálta a kötbér kiszabását, így a közösség megszavazta a lépcsőházankénti 4,5 millió forint visszatartását. A vállalkozó szerint viszont a pluszként megrendelt munkálatok miatt csúsztak.

-2011. május 31-én volt egy közgyűlésünk, ahol napirendi pontként szerepelt az, hogy véget ért a kivitelezés, éppen tegnapelőtt megkaptuk ezt az összeget és én a tulajdonosokat megkértem arra, hogy jegyzőkönyvezzük azt, hogy a projektben a kötbért kell érvényesíteni. Megtehettük volna azt is, hogy nem érvényesítjük, de én ebben egy személy voltam, nem volt hatásköröm és a tulajdonosok egyhangúan, ez le van jegyzőkönyvezve, megszavazták azt, hogy nem fizetünk. ​Bennünket nem a kötbérért perelt be a kivitelező, mikor mi átutaltuk a teljes összeget, ők még 20-25 millió forintot kértek az épületre, mert azt mondták, hogy nekik többlet költségük volt, amit előtte évben ők kalkuláltak - mondta  Hoffer Zoltán.

A vállalkozó azt állítja, hogy nem is 8 cm, hanem átlagosan 16,12 cm-es, azaz dupla szigetelést tettek a házakra. Megkerestük a kivitelező Argo-Bau Kft. ügyvezetőjét, Dobozi Istvánt, akinek ügyvédje válaszolt a kérdésinkre. Mint nyilatkozatukban írták: a társaság pótmunkadíj, visszatartott vállalkozói díj, jogosulatlanul visszatartott kötbér, téves ÁFA elszámolás, illetve kártérítés jogcímen adott be keresetet a társasházak ellen. Megtudtuk, hogy a per elindítása előtt, de még az eljárás folyamán is próbáltak szóban többször is megoldást találni, de nem sikerült megegyezni. Megírták azt is, hogy a síkpontosságú szigetelés pedig nem volt bele foglalva a szerződésbe. Az általános szabályok alapján lett szigetelve.

Ezzel ellentétben nemcsak Hoffer Zoltán, hanem az új közös képviselő, Léber Györgyis azt állítja, hogy a szerződésnek része volt a kifogásolt plusz munka.

- Ezt a síkpontosságot a szerződésben megkövetelték a vállalkozótól, és erre nem kérhetett volna pótmunkadíjat, ami amúgy az iratokból szerintem egyértelműen kiderül. De mivel nem volt más szakértői vélemény a perben előállítva, a kivitelező hozott egy saját szakértőt, aki természetesen az ő véleményét támasztotta alá, ellenvélemény nem volt. A bíróság a rendelkezésre álló adatokból döntött - mondta Léber György.

Úgy tudjuk, hogy a szigetelést végző vállalkozó a szerinte elvégzett pluszmunkák költségét és a kamatokat is perelte a társasháztól. A Kecskeméti Tv 2010-ben két alkalommal, 2010.11.03-án és 2010.11.16-án is foglalkozott az üggyel. Akkor egyszer sem említették azt, hogy pótmunkák miatt csúszott volna a kivitelezés. A vállalkozó ügyvédje azt a választ adta, hogy a média felé a társaságnak nem lehetett nyilatkoznia, mivel a szerződésben megtiltották. A kivitelező kérdésünkre, miszerint milyen anyagi és erkölcsi kára keletkezett, mekkora összeget követel a társasháztól, és az milyen tételekből tevődik össze annyi választ adott, hogy a kártérítési per jelenleg is folyamatban van, arról a jogerős ítélet megszületéséig nem szeretne nyilatkozni. Az összeg azonban óriásira duzzadt. Információink szerint a vállalkozó összesen 80 millió forintot követel, további 60 millió forintra pedig kártérítési perben tart igényt, mivel a vállalkozó ráadásul hitelrontás és becsületsértés miatt is beperelte a házat. A másik 20 millió pedig a kamatot és a végrehajtási díjakat tartalmazza. Ezért inkasszózták a ház számláit.

A felkért szakértő véleményére alapozták az összeget, amely szerint a házra átlagosan több mint 16 cm-es szigetelést helyeztek.

-Végeztek egy ilyen fúró mozgást, ahol kihozták, hogy 18 cm. Én ott voltam a fúrómester mellett, aki csak így hasra ütésre számokat diktált be egy segédmunkással fúratta a falat. És akkor azt mondta: mester 18 centi, mester 16 centi. Ennyit kell beírni, és akkor a titkárnőjének ennyit diktált le. Én mondtam, hogy ez nem hiteles, mivel hallottam, hogy a falba fúrt bele. De erre csak az volt a válasz, hogy itt ő a szakértő, azt kell leírni, amit ő mond.

Három épületen összesen 715 helyen fúrtak. A társasháznak lett volna korábban lehetősége saját szakértő felkérésére, hogy az igazát bizonyítsa.

- Az elsőfokú eljárásban is lehetősége lett volna a társasháznak ezt a szakértőt már előállítani és egy olyan ellenvéleményt formálni, produkálni, amivel a szakértő által végzett fúrásos módszert megcáfolhatta volna- mondta Léber György.

- Mi tiltakoztunk beadványban, hogy ezt a műszaki szakértőt nem fogadjuk el. Hát, ő végezte a munkát, és ebben a fúrós munkában a 18 centi, a 16 centi és ezzel nem tudtunk mit csinálni. Ő beadta, megcsinálta a táblázatát. Bíróság pedig elbírálta eszerint - mesélte Hoffer Zoltán.

- Digitális felvételt készítettünk ott, ahol befúrtunk, a szakértő, akit kirendelt a bíróság lényegében kibontotta azt a részt, és kamerával megnéztük, hogy a fúrás helye mennyi, és kiderült, hogy 8 cm.  Mi ezt 6-8 helyen megcsináltuk. Aláírta 2-3 tanú, megcsináltuk a felvételt, becsatoltuk a felvételt, és lényegében lesöpörte az asztalról az eljáró bíró, azt mondta, hogy ő ezzel az üggyel nem foglalkozik. Ez volt december 7-én és ő december 21-én végzést fog hozni a házra- mondta Hoffer Zoltán. 

A bíróság azonban a felperes, vagyis a kivitelező javára döntött 2017. december 21-én, mivel a társasház a fellebbezési illetéket rossz helyre fizette, így eljárási hibát vétett. Ezt követően a perújítást az új közös képviselő adta be, ekkor kértek fel egy új szakértőt, aki megnézte, hogy mekkora szigetelés van a házon.

- Kerestünk egy országos hírű igazságügyi szakértőt, aki eljött, elvégezte ezt a roncsolásos szigetelés vizsgálatot, amiben kiderült, hogy a korábban felkért szakértő által megvizsgált fúrásos módszerrel egy 21 centis lyuknál 8 centi szigetelés van a társasházon, mert hogy egyszerűen belefúrt a falba - mesélte Léber György.

A perújítást az alperes, vagyis a ház arra hivatkozva adta be, hogy bár eddig nem volt saját szakvéleménye a társasháznak, azonban most már van, és azt is kifogásolták, hogy bíróság december 21-én „rögtönzéssel” hozta meg az ítéletet. A bíróság azonban elutasította a beadványt első fokon azzal az indokkal, hogy a már mintegy 6-7 éve húzódó eljárásban számos alkalommal módja lett volna az alperesnek arra, hogy ú szakértő bevezetését kérje a perben. A bíróság pedig egyebek mellett azért is utasította el a beadványt, mert „2017. július 3-án előterjesztett igazságügyi szakértői véleménnyel szemben, érdemi ellenkérelmet nem terjesztettek elő, más bizonyítékra, más szakértői véleményre nem hivatkoztak egészen az eljárás első fokon való lezárása időpontjáig, azaz 2017. december 21 napjáig.” Tehát a bíróság szerint a ház kicsúszott a határidőből.

A ház fellebbezett az első fokú ítélet ellen, így most a perújítási kérelem a Szegedi Ítélőtáblára került, melynek elbírálása folyamatban van.

Az inkasszó jelenleg a ház számláit érinti, azonban a lakók félnek, hogy a perelt összeget ráterhelik a lakásukra, holott egyszer már kifizették a szigetelést. Az elmúlt 8 év alatt van olyan tulajdonos, aki már eladta a lakását, így olyanokat is érinthet ennek az összegnek a megfizetése, akik a szigetelés idejében nem is laktak ott. A társasház közössége szeretné, ha a bíróság belátná, hogy az igazságügyi szakértőjük új tényt tárt fel, amely igazolja a hőszigetelés valódi vastagságát. A lakók remélik, hogy a Szegedi Ítélőtábla jóváhagyja a perújrafelvételi kérelmüket, mert ezen felül más probléma is van a házban.

Élő adás