2021. Szeptember 24. Péntek  Gellért

EUR: --- Ft GBP: --- Ft

Bátrak és hősök – Konferencia a Rongyos Gárdáról

Hiánypótló projektet végez a Magyar Patrióták Közössége a két világháború közötti nemzeti ellenállás tevékenységének és szereplőinek bemutatásával. A témában péntek délelőtt Akik bátrak és hősök voltak címmel rendeztek tudományos konferenciát a Hírös Agórában. A központ előtti téren pedig már két napja látható a hozzá kapcsolódó installáció.

Akik bátrak és hősök voltak – Honvédelem és nemzeti ellenállás az első világégés utáni Magyarországon. Társadalmi önszerveződés a trianoni diktátummal szemben 19191939 között címmel rendezett konferenciát a Magyar Patrióták Közössége péntek délelőtt a Hírös Agórában.

A tanácskozást – Hajagos Csaba történész rövid köszöntőjét követően – dr. Salacz László országgyűlési képviselő nyitotta meg. Mint mondta, elég idő telt el ahhoz, hogy kellő történelmi távlatból tekintsünk a két világháború között történtekre. Szerinte abban Magyarországon minden gondolkodó ember egyetért, hogy a Rongyos Gárda keretében szerveződő felkelők nélkül nem valósulhatott volna meg az, hogy a magyar hivatalos csapatok kivonása után Burgenlandban ne az osztrák csapatok vegyék át a hatalmat. A haza védelmében kifejtett önfeláldozó harcuk vezetett oda, hogy Sopronban és a Sopron környéki nyolc településen szavazást lehetett tartani a terület hovatartozásáról. Ily módon az igazságtalan és szégyenteljes trianoni békediktátumot lehetett legalább részben korrigálni.

Önfeláldozó harcuk – folytatta az országgyűlési képviselő – akaratlanul is, de megvalósított egy Batthyány-idézetet: „Sose feledjük, hogy hiába állunk a jogszerűség és az igazságosság talaján, méltányos elbánásra nem, csak magunkra számíthatunk”.

„Érdeklődve várom a mai nap hiánypótló előadásait, úgy is mint a magyar történelem elhallgatott fejezetei iránt érdeklődő magyar ember, és úgy is, mint a haza sorsáért aggódó politikus” – zárta beszédét Salacz László.

A konferencia felvezetéseként Hajagos Csaba történész ismertette a Magyar Patrióták Közössége átfogó projektjének hátterét és jelentőségét. Emlékeztetett arra, hogy az 1. világháború után a legyőzöttség állapotában a társadalmi megsemmisülés minden negatívumát elszenvedte az ország, és a sokak által megjósolt nemzethalál állapota bekövetkezni látszott. Az ország különböző részein már 1919-ben lakossági fegyveres ellenállások alakultak ki, amik az 1920-as trianoni békediktátum hatásra tovább fokozódtak, és a bécsi döntések légkörében, az 1930-as évek végén kiújultak.

– Az 1919 és 1939 között a diktátum ellen fegyverrel is fellépő civil önkéntesek tetteinek, az ún. rongyos gárda tevékenységének elhallgatása nem folytatható tovább – szögezte le a történész. – Mindezek megismertetése nemzeti ügy, a magyar identitás megőrzésének és erősítésének kiemelt része, amely tovább erősítheti a magyar összetartozás, összefogás gondolatát, a hazaszeretetet és a hazáért tenni akarás gyakorlatát.

Hajagos Csaba hozzátette: ez a témakör az elmúlt 100 évben szamizdat jelzőként szerepelt a magyar történettudományban, ezért a Magyar Patrióták Közössége által felvállalt projekt hiánypótlónak mondható.

A Rongyos Gárda név szerint is ismert tagjai közül Hajagos Csaba két kecskeméti személyt nevezett meg: ifj. Baracsi László hentesmesteri állását hátrahagyva csatlakozott a gárdához, és 1921. augusztus 28-án Ágfalvánál halt hősi halált. Az elsősorban vívómesterként ismert Gaál Tibor pedig 1939-ben vett részt a felvidéki és kárpátaljai akciókban, és hősiesen harcolt a csehek és az ukrán Szics-gárda ellen Munkácson. Személyes levéltári kutatásai közül pedig azt a pillanatot emelte ki a történész, amikor Sopron visszavételének okából Kecskemét középületeinek fellobogózásáról talált dokumentumot.

„Őseink ott vannak a múltban” – reflektált a bevezető előadásra dr. Raffay Ernő, a Magyarságkutató Intézet tudományos tanácsadója, nevesítve saját apai nagyapját is, aki Horthy katonájaként – civil ruhát öltve, álnéven – háromszor ment el a Sopron hovatartozásáról döntő népszavazásra. – „Azok a fiatalok, akiket a gárda tagjaként ott látunk a képeken egyenruhában, szerettek volna civil életet, de a történelem elhívta őket.”

A történész Trianon és a szabadkőművesség témában tartott előadásában úgy fogalmazott: ha egy országot sikerül politikailag, lelkileg, kulturálisan megosztani, akkor megvannak számláva az órái. Márpedig a szabadkőművesek célja a haza társadalmi-politikai szerkezetének átalakítása, illetve az iskolarendszer megreformálása volt, és ehhez 1918-ban Károlyi Mihály kormányában fontos pozíciókhoz is jutottak.

A folytatásban további előadások hangzottak el például a román megszállók által 1919. tavaszán-nyarán Kelet-Magyarországon elkövetett tömeggyilkosságokról, Délvidék szerb birtokbavételéről, illetve Munkács lakosságáról és a vízkereszti csatáról.

A Magyar Patrióták Közössége által indított projekt keretében egyébként, mint azt Hajagos Csaba elmondta, három helyszínen – Kecskemét mellett Budapesten és Sopronban – állítanak fel szabadtéri monumentális installációt, a mostani mellett még egy konferenciát szerveznek, valamint ismeretterjesztő honlapot indítottak, kisfilmet készítettek és mobil applikációt fejlesztettek.

A Kecskeméti Televízió híradójának beszámolója:

A Kecskeméti Televízió Kiemelő című műsorának anyaga az installációról:

 

Élő adás