2019. Október 23. Szerda  Gyöngyi

EUR: --- Ft GBP: --- Ft

Tündérbogarak - képzelet és valóság határán

Egy mesebeli univerzumba, a képzelet és a valóság határmezsgyéjének világába repítenek el minket Szabó Eszter, fiatal grafikusművész munkái. Alkotott már mélytengeri fantázialényeket, most pedig a varázslatos tündérrovar társadalom valóság ihlette tagjaival bűvöli el a kecskeméti közönséget. Szabó Eszterrel, a Hírös Agóra szeptemberi hónap alkotójával, alkotóvá válásának folyamatáról, korábbi munkáiról és a szeptember 29-ig megtekinthető Tündérbogárgyűjtemény című kiállításáról beszélgettünk.

– Mikor kezdtél el rajzolással foglalkozni, hogy lettél grafikus, művész?

– Tulajdonképpen mindig részem volt, az egész életemet végigkísérte a rajzolás. Sokáig azonban fel sem merült bennem, hogy komolyabban foglalkozzak a dologgal, egyszerűen csak szerettem firkálgatni. A vizuális ábrázolás segít rendezni a gondolataimat. Sokszor előfordul, hogy csak úgy rajzolgatok, és ennek kapcsán támad valamilyen a hétköznapi élet során is jól hasznosítható ötletem.  A Katedrában az oktatóim részéről kapott visszajelzések alapján vetődött fel először, hogy másokat is érdekelhetnek, másokra is hatással lehetnek a munkáim. Ezt követően felvételiztem Szegedre, ahol képi ábrázolást és esztétikát tanultam. Mivel nagyon sok művészetelméleti órám is volt, ezért nehéz magamra művészként tekintenem. Kicsit távolinak, megfoghatatlannak tűnik számomra művésznek lenni.

– Hol találkozhattunk már korábban a műveiddel?

– Az első kiállításom 2016-ban volt a Kiss Fotóban. Akkoriban az elmúlás témája foglalkoztatott, így Bomlás című fotókiállításom középpontjában rozsdás fémlemezekről készült képek álltak. Ezeken keresztül próbáltam megragadni az enyészet, a megsemmisülés érzésvilágát. 2017-ben a Szigma Jösszművészeti együttléten más kecskeméti alkotók mellett szerepeltek az én képeim is. Tavaly pedig Óperenciás-tenger néven volt megtekinthető a diplomamunkámból készült kiállítás.

– A tavalyi kiállításon az Óperenciás-tenger mélységeit mutattad be, ahol a legendás tengeri lények és a mélység bemutatása mellett, antropomorf, emberarcú teremtmények is helyet kaptak. A mostani, Tündérbogárgyűjtemény című képkiállításon szintén szerepelnek emberi vonásokkal felruházott mesebeli karakterek. Van valamilyen kapcsolat a tárlatok között?

– Nem kifejezetten függ össze a két sorozat, ugyanakkor nem titkolt célom egy képzeletbeli univerzum létrehozása. Hasonlóság, hogy ugyanazokat a vegyes technikákat használtam a képekhez, és az elkészült művek mindkét kiállításon a képzelet és a valóság határmezsgyéjének világát mutatják be.

– Milyen technikákkal dolgozol?

– Korábban sokat kísérleteztem fotózással. Jelenleg leginkább tollrajzot és akvarell technikát alkalmazok, illetve digitális montázsokat állítok össze. A gyakorlatban ezt úgy lehet elképzelni, hogy a hagyományos papír alapú grafikák elkészítését követően, a számítógépen kapnak színt és elevenednek meg a rajzolt figurák. Itt kerülnek összeállításra a képkompozíciók. A mostani kiállításnál nagy könnyebbséget jelentett, hogy a külön-külön elkészített lényeket később szabadon összekomponálhattam egy képre. Így csoportokba rendezhettem az összetartozó rovarrendeket.

– Hogyan inspirálódsz? Hogyan találsz rá az új témaötletekre? Milyen mögöttes mondanivaló fedezhető fel a mostani kiállításod anyagában?

– Az alkotás során a bennem motoszkáló témákat dolgozom fel. Mindig is érdekeltek a természettudományi múzeumok, újra és újra rácsodálkozom a kiállított preparátumok szépségére. Elképzelem milyen érzés lehetett, amikor az embereknek még nem állt rendelkezésükre ennyi információ és elsőként csodálkoztak rá egy-egy növényre, állatra.

Az Óperenciás-tenger anyagának ötlete az olaszországi Erasmusos utam során született, ahol a nyelvi korlátok miatt úgy éreztem bár a városban élek, mégis kissé kívülálló vagyok. Ekkortájt sokat elmélkedtem a „benne lét – nem benne lét” ambivalenciáján.  Ezenkívül hatással volt rám az Adria-tenger közelsége is.

A Tündérbogarakat a Bécsi Természettudományi Múzeumban tett látogatás ihlette. Ennek késztetésére kezdtem utánanézni egyre több rovarnak, bogárnak és lepkének. Ekkor jöttem rá, hogy sok olyan tulajdonság, amelyekkel az emberek a mesebeli tündéreket ruházzák fel megtalálhatóak a rovaroknál. A múzeumban kiállított preparátumokba pedig azonnal beleláttam az ábrázolt karaktereket. Szinte láttam a rovarok arcát, vonásait. Szeretném, ha az ábrázolásaim hatására mások is észrevennének olyan nézőpontokat, amelyek számomra evidensek, de egyébként nem egyértelműek mindenki részére.

Szabó Eszter képeslapjai a Kóborló Antikváriumban.– Mivel foglalkozol mostanában?

– Nemrég kerültek a Kóborló Antikváriumba megrendelésre készített képeslapjaim. Az egyiken Kecskemét nevezetes épületei találhatóak, a másikon pedig egy kerékpározó kecskepár látható.

Ugyan nem a kiállításhoz kapcsolódik, de közreműködök a Szakszervezet nevű civil csoportosulás eseményein is. A következő rendezvény szeptember 13-án a Kodály Zoltán téren lesz, ahol Kecskemét első bringás moziján egy ökotudatos dokumentumfilmet vetítünk.

Októberben Szegeden tartunk kiállítást, ahol Nagy Réka festőművésszel közösen mutatjuk be egy verseskötethez illusztrációként készített a képeinket.

Még számtalan varázslatos téma, érzés, benyomás és meselény várja, hogy napvilágot lásson egy-egy alkotásomban.

 

Kapcsolódó cikkek:

https://hiros.hu/hirek/a-halal-elete-szabo-eszter-fotoin

https://hiros.hu/hirek/kecskemet/melytengeri-merules-az-ifjusagi-otthonban

 

 

 

Élő adás