Jankovics Marcell: Amíg erőm engedi, görgetek

– A Toldira a Kecskemétfilmmel szoros együttműködésben készül. Miért pont velük?

– Leginkább azért, mert Mikulás Ferenctől jött előbb a felkérés, majd a hezitálásomra válaszul az erős biztatás. És engedtem a szép szavaknak.

– Mivel „kényszerítették” térdre?

– Azzal, hogy elkészíthetem a János vitéz tükörképét. Megint egy naphérosszal dolgozhatok, és nem mellesleg annak a stúdiónak a támogatásával, amelyhez már évtizedek óta erős szálak fűznek. Már történelem, de velük foghattam hozzá a máig népszerű Magyar Népmesék sorozathoz, amelynek elsősorban a főcímére vagyok nagyon büszke. (Már azt a főcímet is Arany János sorai ihlették: „Száll a madár ágról ágra, száll az ének szájról szájra.”) Hadd jegyezzem meg, hogy amikor elmerültem Arany János nagyszerű költeményében, megéreztem, hogy nem csak munkában, de szép feladatban is részem lesz a Toldival.

– Mire gondol, amikor szép feladatról beszél?

– Toldi karakterének a megrajzolására Arany bőven hagy szabad teret, én pedig élek a lehetőséggel. A többit, majd a film meséli el.

– Interjúiban szokta emlegetni a Pannonia stúdió legendás 103-as szobáját, ahol Dargay Attilával és Nepp Józseffel egy térben dolgozhatott, és méltatja a műhelymunka fontosságát. Ma Kecskeméten kívül lát még igazi animációs műhelyt?

– Sajnos már nincsenek ilyen típusú műhelyek, ami Mikulás Ferit dicséri, aki azt a bravúrt hajtja végre, hogy folyamatosan munkával látja el, és ezáltal egyben tartja a csapatát. Nagy mutatvány. Nekem a Pannóniánál ugyanez csak néhány évig sikerült.

– Nem kérdezem, hogy a Toldi a felnőttekhez vagy a gyerekekhez akar-e szólni, mert tudom, hogy nem szereti a gyerekekkel gügyögve beszélő rajzfilmeket, de mit gondol, kiket érhet el egy költemény animációs változata a mai, villódzó, action movie-s világban?

– Elsősorban a felnőtteket és az olvasni szerető fiatalokat, főleg azt a korosztályt, amelyik iskolában tanulja. Amúgy a Fehérlófia divatos lett a mai action movie-, fantasy-hívek körében.

– Milyen célt tűzött maga elé a Toldi? Hogy a legyőzhetetlenül erős magyar mítoszát felidézve erősítse a nemzeti identitást?

– Leginkább azt, hogy Arany nagyszerű költeményét mind többekhez eljuttassa, de az sem lenne baj, ha nemzeti identitásunkat acélozná. Rá fér az erősítés.

– Ha a pályáját egy hegységként képzeli el, melyik alkotására tekint csúcsként?

– A Sisyfusra. És nem csak azért, mert azt a filmet jelölték Oscar-díjra.

– A János vitéz után készített villámmozi eltörpül a nagyok között.

– Hosszúságát tekintve mindenképpen, de a kicsi bors ezúttal is erős.

– Mit üzent azzal a filmmel?

– Önéletrajzi film volt. Túl a sikeres János vitézen, még mindig alig több, mint harminc évesen azt akartam elmondani, hogy bár egy nagy követ már felgörgettem a csúcsra, de nem adom fel, nem vonulok vissza, újabb és újabb kövekkel indulok el lentről a tető felé.

– Most épp  78 évesen a Toldival.

– Azzal is, és nem mellesleg, a hamarosan megjelenő Trianon könyvvel. Amíg erőm engedi, görgetek.

– Így legyen még sokáig! Találkozunk a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon, ahol workshopja, magyarul előadása lesz a Toldiról!

– Kecskemétre mindig úgy megyek, mintha hazafelé venném az irányt.

Borókai Gábor