2019. Április 19. Péntek  Emma

EUR: --- Ft GBP: --- Ft

Még a japán császár is rajongott Vízipókért

Április 18-tól újra látható az 1983-ban bemutatott Vízipók-csodapók egészestés rajzfilm felújított változata. A filmről és az alapjául szolgáló rajzfilmsorozatról Mikulás Ferenccel, a film producerével, a Kecskemétfilm Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgetett a librarius.hu.

 

– A Vízipók-Csodapók sorozat alapjául szolgáló mesét a Magyar Televízió dramaturgja, Bálint Ágnes kezdeményezésére Kertész György, az ELTE docensírta a hetvenes években. Emlékszik arra, hogy mikor találkozott először a sorozat ötletével?

– Miután Budapesten elkészült az első epizód, megmutatták egy német forgalmazónak, aki viszont azt mondta, hogy nem szabad ezt a filmsorozatot megvalósítani, mert csúnyák a figurák és nem lehet majd eladni. A stúdió igazgatója, Dr. Matolcsy György megkérdezte tőlem, hogy akarok-e ennek ellenére foglalkozni a Vízipókkal, én pedig igennel válaszoltam.

– Miért gondolta úgy, hogy van fantázia a Vízipókban?

– A témafelvetést önmagában érdekesnek tartottam és a forgatókönyvet megismerve az is tetszett, hogy a belső tulajdonságok révén válnak szimpatikussá a figurák. Abban az időben ez nem volt jellemző a televízióban, a csúnyaság és a belső szépség harmóniája tulajdonképpen a Vízipókon keresztül került a magyar nézők elé. Másrészt többről volt itt szó, mint a víz alatti élővilág bemutatásáról: abban az időszakban nem volt közbeszéd tárgya a tolerancia. Keresztespók és a Vízipók minden epizódban találkoznak egy új szereplővel, akiket először még ellenségnek tekintenek, majd jobban megismerve őket barátokká lesznek. A szórakoztató ismeretterjesztéssel együtt a pozitív gondolatok sugárzásáról is szólt a Vízipók-sorozat.

– A sorozat pedig valóban nagy siker lett.

– Az idő minket igazolt. Az első sorozat népszerűsége után elkészült a második és harmadik széria is a Vízipókból, ráadásul nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is szerették, úgy ültek a televízió előtt, mintha egy akváriumban néznék, hogy mi történik a víz alatt. A sorozatot 28 országban vásárolták meg: érdekes módon a Távol-Keleten is igen népszerű volt a Vízipók, állítólag a korábbi japán császárnak is nagy kedvence volt, aki szabadidejében szívesen foglalkozott akvarisztikával. Még egy érdekesség: két héttel ezelőtt egy teheráni filmfesztiválon voltam zsűritag és a zsűriből az egyik iráni hölgy fényképeket is mutatott, hogy mennyire rajongtak a gyermekei Vízipókért.

vízipók csodapók

– Mi kellett ahhoz, hogy ilyen jól sikerüljenek Vízipók kalandjai?

Több dolog is nagyon szerencsésen összejött ennél a sorozatnál. Volt egy-két fülbemászó hangzás: elég csak Pethő Zsolt kitűnő zenéjére gondolni, de a két színész, Pathó István és Harkányi Endre is nagyon odatette magát. Az ő hangjukat a rendező, Szabó Szabolcs kérésére a hangmérnök felgyorsította és így egészen különleges hangzásuk lett: természetesen felismerhető maradt a szöveg, de a valóságtól kicsit elrugaszkodott  a színészek hangjának tónusa. Az alkotócsapat tehát egészen kiváló volt: gondolok itt Bálint Ágira, aki a televízió ifjúsági szerkesztőségénél volt dramaturg és olyan mesékből ismerhették a nézők, mint a Mazsola és Tádé, a Kukori és Kotkoda, vagy épp a Frakk, a macskák réme. Fontos még megemlíteni Haui József animációs rendező munkáját, aki kiválóan kitalálta a különböző színészi játékokat. A mi szakmánkban az animátoroknak óriási a szerepük: nemcsak biztos rajzkészséggel kell rendelkezzenek, hanem kiváló ritmusérzékkel, fantáziával és színészi képességgel egyaránt.

– A Vízipók-csodapók egész estés rajzfilmváltozata a korábbi epizódok felhasználásával készült. Milyen kihívások elé állította ez a mozifilm készítőit?

Különösebben nem volt ezzel nagy probléma, mert az első és a második sorozat epizódjait használtuk fel és már ezekben is megvolt egyfajta dramaturgiai ív: az első rész kora tavasszal játszódik, az utolsó pedig késő ősszel. Hozzá kellett forgatni összekötő részeket, ezek pedig szerencsésen ötvözték a különböző epizódokat. Lineáris felépítése van az egészestés filmnek, így kisgyerekek számára szerintem mindenképpen fogyasztható. Lehet, hogy ma már a nagyobb gyerekek és a felnőttek kicsit csodálkoznának a tempón, de eltelt 40 év, mióta ezt a sorozatot készítettük és azóta felgyorsult a vizuális kommunikáció, gondolok itt a televízió szerepére.

–Egy mai kisgyereknek is tud újat mondani Vízipók?

– A Kecskeméti Rajzfilmstúdió akaratunk ellenére látogatóközpontként is működik: egy évben nagyjából 150 gyerekcsoport érkezik ide a stúdióba megnézni, hogyan készülnek a rajzfilmek. Természetesen ilyenkor filmeket is vetítünk nekik, és azt tapasztaltam, hogy a Vízipók-csodapókegyáltalán nem avult el. Ráadásul egy igen aktuális üzenete is van ennek a sorozatnak: mégpedig az élővíz védelme. Mostanság elég sokat lehet hallani, hogy problémák vannak a vizek tisztaságával, amire ebben a rajzfilmben is többször utalnak a szereplők. Nem véletlen, hogy Áder János köztársasági elnök úr eljött az Uránia Filmszínházba a felújított változat díszbemutatójára, hiszen ő is fontosnak tartja az élővíz védelmét.

– Az előbb említette, hogy a Vízipók-csodapók az ismeretterjesztés mellett már akkor fontosnak tartotta a tolerancia értékét, amikor ez még nem volt közbeszéd tárgya.

– Nem olvastunk erről az újságban nap mint nap annak idején, de a jóérzésű emberekben akkor is megvolt az a szándék, hogy figyeljenek a különbözőségekre és ne törjenek pálcát mások feje fölött, ha másképp néznek ki, vagy másképpen gondolkodnak. Azt gondolom, hogy ez a magatartásforma nem korfüggő, gondolok itt például a különböző nagy hagyományokra visszatekintő karitatív tevékenységekre. Napjainkban pedig több olyan probléma is létezik, ami miatt érdemes erről beszélni. Azt még meg kell említeni, hogy a figurák antropomorfizálása nem úgy történt, mint a Disney-filmeknél: ezek a kisállatok nem teljesen emberszerűen viselkedtek, hanem a tervező-rendező kolléga, Szabó Szabolcs elképzelésének megfelelően olyanok maradtak, hogy a valóságban is felismerhetőek legyenek.

– Miből áll egy ilyen technikai felújítás?

– Annak idején készítés közben a rajzokat celluloidlapra kellett átmásolni, ezeknek pedig a hátoldalát kifesteni. Ezek a celluloidlapok nagyon vonzották a szennyeződéseket, ráadásul többször kellett kézbe venni, kamera alá tenni, hátterekre illeszteni őket, emiatt a cellák karcolódtak, becsillogtak, a festékfoltok pedig nem voltak egyenletesek. Ezért mindenképpen szükség volt egy ilyen felújításra és a hordozót is frissíteni kellett, hogy ne 35 milliméteres filmen, hanem digitális formában kerüljön a mozikba. A Focus Fox Studio végezte a digitalizálást, ennek során kockánként bevitték a filmet a számítógépbe, majd retusálták őket éppen úgy, ahogyan a fényképeket szokták. Viccesen azt szoktam mondani, hogy szebb lett, mint újkorában.

– Mennyi ideig tart egy ilyen munka?

– Hat ember féléven keresztül dolgozott a felújításon.

– Van esetleg olyan film a Kecskeméti Rajzfilmstúdió archívumában, amelyet szíve szerint felújítana?

– Igen, készítettünk Leo és Fred címmel egy dialóg nélküli filmsorozatot, amely egy oroszlán és egy idomár barátságáról szól. Nem egy szokványos rajzfilm, egy kicsit művészi irányultságú, nagyobb odafigyelést igényel. Az animációs filmekben gyakran élnek az időzsugorítással: mindenki látja maga előtt, ahogy Foxi Maxi és barátai rohangálnak fel-alá. A Leo és Fredben épp az ellenkezője történik: Tóth Pál rendező kolléga nagyon jó érzékkel az időt bizonyos szituációkban kitágította, lelassította, és ezáltal nagyon érdekes dramaturgiai hatásokat lehet elérni. Arról nem is beszélve, hogy nincsen dialógus, így a néző aktív közreműködése is szükséges a látottak értelmezéséhez, így kell hozzá egy intellektuálisabb hozzáállás.

– A Vízipók-csodapók bemutatója április 18-án lesz, de március 22-én, a víz világnapján már vetítették a filmetMi történik a mozi utánCsodapókkal?

– Egyelőre nincsen vele kapcsolatban további terv, én már annak is nagyon örülök, ha újra sikerrel vetítik a mozik. A környezetvédelem továbbra is fontos számunkra, pár évvel ezelőtt készítettünk is a németekkel koprodukcióban egy olyan sorozatot, ami a Vízipókhoz hasonlóan a természetvédelemmel kapcsolatos: ennek az a címe, hogy Albert kérdezi: mi az élet. Ez nem alkalmas mozifilmnek, de azt gondolom, hogy a televízió itthon is újra sikerrel tudná vetíteni.

Forrás: librarius.hu

Kecskemét percről percre

Élő adás