2019. Július 23. Kedd  Lenke

EUR: --- Ft GBP: --- Ft

Szeretem, ha a gyermekek gondolkodnak

Sokak szerint nehéz a matematika. Ha azonban humorral fűszerezett, gondolkodtatóan oktatják, más lesz a fogadtatása. Erről beszélgettünk Nagy Tiborral, a Petőfi Sándor Általános Iskola matematikatanárával, a nemrég lezajlott Kecske Kupa matekverseny atyjával.

Szerinted milyenek a mai gyerekek?
Kiválóak. És egyben csibészek is. Én nem hiszek abban, hogy „bezzeg a mi időnkben”, „bezzeg a mai fiatalok”. A mai fiatalok is éppen olyanok most, mint mi voltunk a mi időnkben. Csak kicsit másképp. De most is vannak közöttük minden iránt érdeklődők, vannak lusták, tisztelettudók, figyelmetlenek, csakúgy, mint a „mi időnkben” voltak. Őket is éppúgy megérintik a technika – talán néha túlságosan – lebilincselő vívmányai, mint minket az akkori technikai újdonságok, és ezáltal igencsak próbára teszik a szülők és a tanárok idegeit is.
Változott a világ is, igen, leglátványosabban a technikai fejlődés gyorsult fel. Ezt nekünk, tanároknak is kezelnünk kell. Azokat a technikai eszközöket, amelyek a mostani gyermekek rendelkezésére állnak, és amelyeket „digitális bennszülöttként” használnak, teljesen természetesnek kell venni, akár beépíteni a tanórába. Azonban nem szabad túlmisztifikálni sem ezeket, sőt, az eszközöket gyakran félre is kell tudni tenni.

Te nem a magolós matematikát szereted. Jól gondolom?
Igen. Én néhány kollégámmal ellentétben nem a magolós, algoritmikus matematikát szeretem. „Itt a képlet, tessék megtanulni, így kell alkalmazni”, hanem a gondolkodtató matematikát. Én azt szeretem, ha a gyermekek gondolkodnak.

A gondolkodásra, logikára tanítás a matematikán kívül másra is hatással van?
Bizony, sok minden másra is, az élet minden területén. Éppen ezért a gyermekeket gondolkodni kell megtanítani. Sajnos, ezt gyakran elfelejtjük. Pedig ez lenne az egyik fő cél. Legtöbben, amikor 10-20 év múlva már dolgozni fognak, akár közgazdászként, jogászként, orvosként, asztalosként vagy kőművesként, majd látni fogják, hogy a logika, az ész, a józan eszük egészen biztos, hogy szerepet fog játszani a sikereikben. És ahogy korábban említettem, az élet minden területén, legyen az munka, a szabadidő hasznos eltöltése vagy akár a magánélet. A matematika pedig nagyon jó eszköz arra, hogy a gyermekek megtanuljanak gondolkodni, tisztán kifejezni gondolataikat és pontosan fogalmazni.

Vannak sajátos eszközeid arra, hogy megtanítsd gondolkodni a gyermekeket?
Sajátos? Talán. Én a tanítványaimnak rendszeresen mondom, hogy ha tudnak, kössenek bele abba, amit mondok. A 7-8. osztályosok ebből már sportot is űznek. Én pedig ezt hihetetlenül élvezem. Már látom, hogy ezek a gyermekek kiválóan fognak teljesíteni a választott hivatásukban, szakmájukban.
Visszatérnék egy korábbi gondolatomhoz, hogy a matematika nagyon jó eszköz arra, hogy megtanítsuk a gyermekeket gondolkodni. Sajnálom, hogy sok helyen a matematika oktatása abból áll, hogy megtanítják a műveleteket a racionális számok körében. Ez persze nagyszerű dolog és fontos is, de véleményem szerint a gondolkodás az, ami az emberi agyat fejleszti, hiszen a mai digitális világban, ahol a gépek mindent kiszámolnak, megoldanak helyettünk, a felfedezés, a logikus gondolkodás a lényeg.

Hogyan reagálnak a gyermekek erre a tanítási módszerre?
A reakció kettős. Vannak olyan gyermekek, akik nem tapasztalták még meg a gondolkodás szépségét. Ez szerintem, többnyire a mi hibánk, a szülőké, mert mi gondolkodunk, és el is végezzük a feladatokat helyettük. Igen, eleinte tovább fog nekik tartani bármit megcsinálni, mint nekünk, és sokszor nem is fogják jól csinálni, de hagyni kell őket. Így fogják megtanulni.
Szerintem minden gyermek tehetséges valamiben, ki miben. Matematikában nincs olyan, hogy valamennyire ne lenne fejleszthető.
Másrészről, vannak olyanok is, akiknél a gondolkodó állapot nagyon bejön. Partner, kérdez, csillog a szeme, villan az esze, már mondja is a választ, öröm vele együtt dolgozni.

"csillog a szeme, villan az esze, már mondja is a választ"


Matematika terén Kecskemét hova sorolható?
Kecskemét a vidéki városok között a matematika egyik nagy fellegvára. Kiváló általános iskolák vannak, ahol a matematikát nagyszerűen oktatják. Középiskoláink is abszolút megállják a helyüket országos viszonylatban, a szakmában jegyzettek. A városban mindig is nagy szerepe volt a matematikának.

Úgy tudom, nem vagy kecskeméti. Hogyan kerültél a városba?
Valóban. Harmadikos voltam a főiskolán, amikor megkérdezték tőlünk, van-e valakinek kedve Kecskemétre menni dolgozni. Akkoriban bennünket pont ez érdekelt a legkevésbé, nem tolakodott az állásért senki. Ekkortájt részt vettem egy Zrínyi matekversenyen teremfelügyelőként. Nagyon megtetszett a verseny. Ráadásul Kecskeméten a Zrínyi iskolában éppen akkor kerestek matektanárt, beadtam a pályázatomat, elfogadták. Így kerültem a városba. A kezdet nagyon emlékezetes számomra, mert már az első napon összevesztem Csordás Mihály tanár úrral. Olyan sikeres volt ez a veszekedés, hogy a mai napig együtt dolgozom vele a MATEGYE Alapítványnál. Ennek már több, mint huszonöt éve.

A szimpla matematikatanítás mellett azért kerestél más kihívást is?
Tanártársaim nagyjából akkor alapították meg a MATEGYE Alapítványt, amikor Kecskemétre kerültem. 1992-ben kapcsolódtam be ebbe a munkába. Itt találkoztam egy-két nagyon elhivatott emberrel, akik nagyon sokat tettek a matematikáért. A Zrínyi verseny után újabb kihívásokat talált a MATEGYE Alapítvány. Belevágtunk az ABACUS újság szerkesztésébe, majd átvettük a Gordiusz és a Varga Tamás versenyeket, amelyek azóta is sikeresen működnek.

A Zrínyi Ilona Matematikaverseny mellett vannak más saját kezdeményezésű tevékenységeitek is?
Igen, ilyen például a Kecskeméten már körülbelül tíz éve működő városi szakkör. A mi kezdeményezésünkre, Kecskemét város támogatásával valósult meg, melyből az önkormányzaton kívül a város iskolái is jelentősen kivették a részüket.
A szakkör harmadik osztálytól tizenegyedik évfolyamig nyújt lehetőséget a matematikát kedvelő diákoknak, hogy még elmélyültebben foglalkozhassanak ezzel a tudománnyal. Itt a gyerekek olyan társakkal dolgozhatnak együtt, akik hasonló tudásúak matematikából, és ez nagy kihívást jelent számukra, fellobban bennük a versenyszellem, és ez még keményebb munkára ösztönzi őket, mely aztán hozza a sikereket. Hab a tortán, amikor azt látjuk, hogy nagy barátságok is köttetnek a szakkörök ideje alatt. Ami a sikereket illeti, már az első néhány év megmutatta, hogy milyen fantasztikus eredményeket lehet elérni ezekkel az érdeklődő és tehetséges gyermekekkel.

Mára már mindenki tudja, hogy a kecskeméti gyerekekkel minden versenyen számolni kell, a kecskemétiek nagyon jók.

A szakkörön kívül létrehoztunk egy internetes versenyt is, amelyen természetesen, matematikafeladatokat oldanak meg a versenyzők. A verseny ingyenes, bárki nevezhet rá. Ez is egy jó alkalom a gyakorlásra, és persze, ez is egy további kihívás.
Van saját kidolgozós versenyünk is, ezt először Bács-Kiskun megyében rendeztük, ma már több, mint 10 megye kapcsolódott be. Ez a verseny egyben a Nemzetközi Magyar Matemaikaverseny válogatóversenye (Magyarországon azt is mi rendezzük).

Hogyan született a Kecske Kupa ötlete?
Hú, az egy nagy szerelem. Én először a Dürer Versenyen láttam, hogy matematikával foglalkozni nem csak teljes csendben, zárt körülmények között lehet. Azon a versenyen a gyermekek beszélgetnek, szaladnak és mozognak.
Aztán hasonlót láttunk Olaszországban is, ahol síppal, dobbal szurkolnak a csapatoknak. Sportcsarnokban rendezik meg a versenyt, folyamatosan rohannak ki az eredményekkel a gyerekek, közben egy szpíker hangosan közli a legfrissebb eredményeket, a csapatok állását. Ez az olaszországi verseny maga volt a csoda.

Azért szívem csücske a Kecske Kupa, mert ez is ilyen. Szaladgálnak a gyerekek, csapatban dolgoznak, stratégiákat építenek fel. Ez egy valódi csapatverseny.

Hol látod a matematika helyét jövőben?
Nagyon nehéz helyzetben vagyunk mindannyian ezzel a felgyorsult világgal. Nem tudom, hogy 10-20 év múlva milyen szakmák, foglalkozások lesznek. Valószínűleg rengeteg féle robot lesz, az automatizálható munkákat gépek fogják végezni.
Nem tudom most megjósolni, milyen szerepet kap majd azokban a szakmákban a matematika. Persze meg vagyok arról győződve, hogy mindig is szükség lesz rá és a logikai gondolkodásra, amelyet a matematikával kiválóan elő lehet varázsolni a gyerekek fejéből és fejleszteni töretlenül az idők végezetéig.

(Bogdándi Ferenc)

Élő adás