2019. Október 23. Szerda  Gyöngyi

EUR: --- Ft GBP: --- Ft

Újítók a kóruszenében

Útkereső, újító zeneszerzők műveiből összeállított esttel folytatódik szerdán a 34. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál. Az Újkollégiumban 19 órakor kezdődő hangversenyen a Laczkó János vezette Kecskeméti Cantus Nobilis Kórus Gabrieli, Monteverdi, Schütz és Orbán György kompozícióit szólaltatja meg. A koncerten a kecskeméti szimfonikusok és Pulius Emese fuvolaművész előadásában egy Vivaldi-versenymű két tétele is elhangzik majd.

Szecesszió = megújulás, új utakon. Ezzel a mottóval szervezte az idei tavaszi fesztivál igen gazdag programsorozatát a Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ. A hétfőn kezdődött és április első napjáig tartó rendezvények az elmúlt időszakban új, dinamikusan fejlődő útra lépő hírös város jelenlegi és az elődök által létrehozott értékeit kívánják felmutatni.

A szerda esti hangversenyen a Kecskeméti Cantus Nobilis Kórus a kora barokkban élt, illetve kortárs zeneszerzők műveiből válogat. A régizenei részben megszólaltatott művek komponistáit, a Gabrieli–Monteverdi–Schütz-Vivaldi négyest Velence, a Szent Márk-székesegyház köti össze. A kortárs magyar alkotó pedig Orbán György, a 20-21. század fordulójának úttörő kórusműszerzője.

– A koncert műsorának összeállításakor a tavaszi fesztivál mottójához szerettünk volna igazodni – beszélt az előkészületekről Laczkó János. – A szecesszió időszaka azonban a magyar kóruszenében nem igazán fogható meg. Hónapokkal ezelőtt még Ittzés tanár úrtól is próbáltunk segítséget kérni, de csak széttárta a kezét... Épp ezért a rendezvénysorozat vezérgondolatának második felébe kapaszkodtunk, és olyan komponistákat kerestünk, akik műveikben, szellemiségükben valami újat képviseltek.

Az est első részében kora barokk zeneszerzők darabjait hallgathatják majd a zeneszeretők. – Giovanni Gabrielit sokan úgy emlegetik, mint a nagy újítót, ő teljesítette ki a velencei többkórusos technikát. Jubilate Deo című műve is több együttesre íródott, mi ennek a hatszólamú, orgonakíséretes átiratát tanultuk meg – mondta a kórus karnagya. – Ezt követően Gabrieli egyik tanítványa művét szólaltatjuk majd meg. Claudio Monteverdi – akit az első opera szerzőjeként tartunk számon – is szakított a hagyományokkal, nem követte a szabályszerű zeneszerzést, teljes mértékben alárendelte a zenét a szövegnek, arra törekedett, hogy a zene a szöveg tartalmát, az abban tükröződő érzelmeket adja vissza, a zene legyen a szöveg hű szolgája. A Lamento d’Arianna című sorozatából választott részlet nagyszerű példa erre. Az első német nyelvű opera szerzője, Heinrich Schütz is Gabrieli tanítványa volt, Lobe den Herren, meine Seele című motettájában a többkórusos technikát és a concerto grossókat idézve egy kórus és egy kvartett „verseng”.

Vivaldi újító törekvései elsősorban hegedűre írt darabjainak virtuozitásában nyilvánulnak meg. A régizenei blokk végén egyik fuvolaversenyének két tétele csendül majd fel. – Vivaldi egy generációval később élt, őt a saját korában operaszerzőként, mi már inkább versenyművek komponistájaként ismerjük, elég, ha csak a Négy évszakra gondolunk. Az F-dúr fuvolaverseny második és harmadik tételét egy kamarazenei formáció játssza el – folytatta a műsor bemutatását Laczkó János. – Az est utolsó számaként Orbán György egyik művéből hallgathatnak részleteket az érdeklődők. Az erdélyi származású Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző kiválóan ötvözi a klasszikus hagyományokat és a dzsesszes-filmzenés elemeket. A talán kevésbé ismert, 11. számú miséjében is fellelhető ez a kettősség. Mi a mű három tételét énekeljük el, a szerző engedélyével nem az eredeti sorrendben, hanem a versenyműveknél megszokott gyors-lassú-gyors tételrendet hozva előbb a Kyrie, azután a Benedictus és végül a Gloria hangzik majd el.

A hangversenyen Illényi-Szappanos Edit, Jámborné Márkus Emőke, Jámbor Zsolt és Nagy Péter énekel szólót. Közreműködik a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar, Pulius Emese fuvolaművész, Sipos Gábor Gergő gordonkaművész és Révész László orgonaművész.

 Varga Géza

Élő adás