2019. November 13. Szerda  Szilvia

EUR: --- Ft GBP: --- Ft

Vajda Jánost ünnepelték a Kodály Iskolában

Az egyik legismertebb és legkedveltebb kortárs magyar zeneszerzőt, a 70. születésnapjához közeledő Vajda Jánost köszöntötték hétfő este a Kodály Iskolában. A Kecskeméti Zenész Kör és az énekes iskola által szervezett koncerten az ünnepelt is részt vett. A zene világnapján megtartott hangverseny fergeteges hangulatban zajlott.

Az est első perceiben Balogné Papp Boglárka, a Kodály Iskola igazgatója meleg szavakkal és egy-egy csokor virággal köszöntötte a 70. születésnapját egy hét múlva betöltő Vajda Jánost és feleségét, majd a megjelentekhez fordult. – Kiváltságos helyzetben vagyunk – mondta –, hiszen a következő percekben pár igazi gyöngyszemet hallgathatunk meg Vajda János művei közül.

Ezt követően egy előre el nem tervezett „műsorszámnak” lehettek tanúi a zeneszeretők: az ÉZI intézményvezetője a kecskeméti koncertet szintén személyes jelenlétével megtisztelő Csemiczky Miklóst kérte fel az ünnepi gondolatok folytatására. Az Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző elfogódott hangon, csupa „nagybetűs” szavakkal szólította meg Vajda Jánost. – Majd 40 éve a BARÁTOM! ZENÉSZ ember, ZENESZERZŐ, aki tényleg az, a Bartók és Kodály utáni magyar zeneszerző-nemzedék egyik legjobbja, aki szívszorítóan gyönyörű zenéjével elviselhetővé, sőt, széppé teszi az életet.

A hetedik ikszhez közeledő neves zeneszerző méltatása után az ünnepelt muzsikája kapott főszerepet. Először a Kodály Iskola AURIN Leánykara lépett színpadra. A Durányik László vezette kórus Vajda János Missa Solaris című művének két tételét énekelte, a Magyar Rádió Gyermekkórusa számára írt és Matos László karnagynak ajánlott miserészletben orgonán Révész László működött közre.

Vajda János Erkel-, Bartók–Pásztory- és Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus, a mai magyar opera egyik legjelentősebb képviselője 1949. október 8-án Miskolcon született. Tanulmányait Budapesten, a Zeneakadémia karvezetés szakán Párkai István, zeneszerzés szakán Petrovics Emil vezetésével végezte. Később posztgraduális képzésen vett részt Amszterdamban, ahol Ton de Leeuw tanítványa volt. 1974-től 1979-ig a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának korrepetitora, 1981 óta a Zeneakadémia tanára. Életművében az operától a versenyművekig, a nagyzenekari kompozícióktól az oratóriumokig, a kamaraművektől a kórusokig minden fontos műfaj megtalálható. Színpadi munkáiban különösen értékes és nagyon változatos irodalmi alapanyagokhoz fordult, Thomas Mann, Csokonai Vitéz Mihály, Georg Büchner, Karinthy Frigyes vagy Federico García Lorca írásai inspirálták. A görcsös újdonságkereséstől mindig is tartózkodott, a múlt értékei számára a jelenben is érvényes irányokat jelölnek ki. „Éppolyan izgalmas lehet az is, hogy miként tudunk élni az örökölt, sok száz éves kulturális tapasztalattal. A zene elsősorban az érzékek felől közelít, elsődleges hatását tekintve egy primitív dolog: szíven üt, borsódzik a hátam, izzadok, sírok, nevetek... Ezt kikapcsolni nem szabad az alkotás folyamatából, mert e nélkül csak holt dolgok születhetnek” – vallotta egy korábbi interjúban.

A koncert folytatásában egy kamaramű csendült fel – a 2004-ben komponált Trió No. 1. című darabot Juhász Ágnes (hegedű), Sipos Gergő (gordonka) és Madarász Éva (zongora) szólaltatta meg –, majd ismét kórusművek következtek. A Kecskeméti Énekes Kör előadásában – Erdei Péter ihletett vezényletével – előbb Vajda János 2017-ben írt, a nagyszabású Kodály-darabra, a Psalmus Hungaricusra emlékeztető oratórium, az Istenes ének 5. tételét hallgathatták meg a jelenlévők. A több régi református éneket és bibliai szöveget feldolgozó kompozíció orgonakíséretes változatát, melyben ritkán énekelt zsoltár és ismert népének egyaránt megtalálható, 2017 novemberében a kecskeméti együttes énekelte először. A KÉK Liszt- és Bartók–Pásztory-díjas karnagya a műről, valamint a szerzővel való közös munkáikról a két évvel ezelőtti bemutató után így beszélt: „Vajda Jánossal nagyon régi a kapcsolatom, több évtizede jó barátok vagyunk. Ismeretségünk az 1980-as években kezdődött, amikor én a Debreceni Kodály Kórus vezető karnagya voltam, és egy szerzői estet szerveztünk neki. Műveit kórusaimmal azóta is rendszeresen énekeljük, a Kecskeméti Pedagógus Énekkarral és a Magyar Rádió Énekkarával is több kompozícióját szólaltattuk meg, nem egynek mi voltunk a bemutatói is.”

A hírös város zenészei, hangszeres együttesei és kórusai jóvoltából Vajda János műveiben az elmúlt évtizedekben gyakran gyönyörködhettek a Jókai Mór által „a puszták metropoliszának” is nevezett település zeneszeretői. Így például a Kecskeméti Cantus Nobilis Kórus 2011 márciusában, az énekkar 50 éves jubileuma alkalmából rendezett ünnepi hangversenyén a szerző külön erre az alkalomra írt Punctum finale című művét is énekelte. Tíz évvel ezelőtt, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar és az Ars Nova Énekegyüttes zenei világnapi koncertjén az Újkollégiumban a Missa in A két tétele is felcsendült, de idén júliusban, a Nemzeti Ifjúsági Kórus kecskeméti koncertjének záró száma is Vajda-mű volt: a Kolinda című, magyaros dallamokban gazdag, felpezsdítően gyors és dinamikus, ám technikailag igen komplikált kompozícióban gyönyörködhetett a nagyérdemű.

Az Istenes ének részlete, a Balassi Bálint versére írt Adj már csendességet című tétel után még egy kórusmű hangzott el, az angol romantikus költészet egyik legjelentősebb képviselője, Shelley költeménye által inspirált Music, when soft voices die… című darabot is a Kecskeméti Énekes Kör énekelte.

A hétfő esti koncert Vajda János Concertinójával ért véget. A mű másfél évtizeddel ezelőtt a kecskeméti szimfonikusok felkérésére született – a darab a zenekar 2011-es „Concerto” című CD-jén Farkas Ferenc, Kadosa Pál egy-egy concertinója és Kodály Zoltán Concertója mellett is meghallgatható. A két fuvolára és vonószenekarra komponált művet az ősbemutatóhoz hasonlóan ezúttal is a Berényi Bea – Dratsay Ákos fuvolaművész házaspár, valamint a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar vonószenekara (hangversenymester: Juhász Ágnes) szólaltatta meg.

„Világszám!” – szakadt ki a dicséret az egyik mű hallatán a koncertre Szegedről érkező Liszt-díjas karnagy, Ordasi Péter ajkán, de a jelenlévők többsége is hasonlóképp érezhetett, hiszen az est valamennyi produkciója hatalmas ünneplést kapott, a népes zeneszerető közönség hosszú perceken át tartó vastapssal jutalmazta a fergeteges zárószám előadóit és persze annak alkotóját.

Varga Géza

Élő adás